Kialakult egy furcsa szokás a – hazai és külföldi - terraristák egy részénél, mégpedig az, hogy a minimumra törekednek. Azt nézik, hogy milyen körülmények között „van még el” az állat, vagyis nem az optimális, hanem az elégséges körülményeket teremtik meg kedvencüknek. És alakul egy másik réteg is, az igényes terraristáé. Aki inkább kevesebb állatot tart, de azokat a lehető legjobb körülmények között. Ennek egyik fontos eleme a terrárium világítása.

Az egyik gyakran hallott mondat, illetve tévhit is egyben, hogy „éjszakai állat, nem kell neki világítás, elég az a fény, ami az ablakon bejön”. Ha abból indulunk ki, hogy egy terráriumot részben azért alakít ki valaki, hogy az a lakás dísze legyen, akkor máris megdőlt ez a nézet. Egy terráriumban ráadásul teljesen mások a fényviszonyok, mint amiket mi kívülről tapasztalunk. Az állatoknak is van bioritmusuk, célszerű megnézni az eredeti élőhelyükön mettől-meddig van világos, és máris megvan, hogy mennyi ideig kell otthon használnunk a terrárium világítását.

1. Melegítő izzók

A legegyszerűbb világítási mód, ha egy megfelelő spottal oldjuk meg világítást, és a fűtést is egyben. A legtöbb kígyótartó például ezt a megoldást használja (a rack-es tartás kivételével, amely maradjon inkább a jelentős állománnyal rendelkezők számára megoldás). A melegítő izzót célszerű a terrárium egyik oldalán elhelyezni, így a lámpa alatti napozóhelyen melegebb, attól távolabb hűvösebb lesz. Ez viszont nem biztosít egyenletes fényviszonyokat a terráriumban. A melegítő lámpákkal kapcsolatban sokszor hallani, hogy jó oda a teszkós is, nem kell a drágább terráriumi izzó. A háztartási égőknek több nagy hátránya is van a speciális izzókkal szemben. Az egyik – és legfontosabb - az a szűk sugárzási szög. A háztartási izzók általában egy szűkített fénynyalábot bocsátanak ki, így az alatta napozó állatnak csak egy részét melegítik fel megfelelően. A jobb minőségű terráriumi izzók ezzel szemben úgy készülnek, hogy szélesebb körben adják le a megtermelt hőt. Tehát érdemes egy kicsivel többet áldozni erre is, a kedvencünk egészsége érdekében. A lenti ábrán jól látható, hogy függetlenül attól, hogy halogén, vagy hagyományos égőt használunk, hogyan érdemes napozóhelyet kialakítani a terráriumban.


kép: M. VERSWEYVELD/Facebook)

Összegezve azonban a melegítő izzók nem elégségesek egy terrárium teljes megvilágítására, mivel csekély mennyiségű látható fényt bocsátanak ki, megfelelő nappali megvilágításra pedig még az éjszakai állatoknak is szüksége van.

2. UVB kompaktok

Sokan kedvelik a kompakt fénycsöveket, ezekkel biztosítják, vagy biztosítanák kedvencük számára a szükséges UVB sugárzást. Azért csak biztosítanák, mert nagyon sok esetben nem megfelelően használják ezeket. Kerülendő a kerámiából/virágcserépből készült burák használata. A mérések szerint ezek ugyanis egyszerűen lefelezik az égő által kibocsátott UVB sugárzást, vagyis könnyen kidobott pénz lehet ezeknek az ára, arról nem is beszélve, hogy az állat egészsége is veszélybe kerül. Szintén nem megfelelő megoldás a terráriumba lógatni a kompaktokat, közelről veszélyesen nagy sugárzást bocsáthatnak ki, de kicsit távolabb már megint csak kevés lesz a UVB mennyisége. A mérések szerint a legjobb megoldás a kompaktokat fektetni egy megfelelő, reflektorral ellátott burában a terrárium szellőzőrácsán, illetve olyan lámpatestek is kaphatók, amelyek könnyen és biztonságosan felszerelhetők a terráriumon belülre is.


(Terráriumon belülre felszerelt fekvő bura kompaktokhoz (fotó: Arcadia)

Ezek a burák, illetve a bennük található reflektorok úgy vannak kialakítva, hogy a lehető leghatékonyabban szórják szét az UVB sugarakat. A legtöbben nem tehetik meg, hogy saját UVB mérőt vegyenek otthonra, ezért fontos, hogy a kompaktokat (bármit is ír rá a gyártó) 6 havonta – van amelyik márka termékeit sűrűbben – cserélni kell, még akkor is ha az világít. Csábítóak lehetnek a külföldről rendelhető – itt-ott itthon is kapható – 2500-3500 Ft-os UVB kompaktok. Noname kínai gyárakban készülnek, nincsenek róluk mérések, és nem ellenőrzött a fényspektrumuk. Külföldön lehetett hallani olyan esetről, amikor a hüllőkhöz szánt égő egy picit „belecsúszott” az UVC sugárzás hullámhosszába is. Az UVC sugárzást sterilizálásra is használják, így könnyen kitalálható, hogy milyen hatása van.

3. Fénycsövek

A leghatékonyabban, és leggazdaságosabban fénycsövekkel tudjuk biztosítani az UVB világítást. Két féle méret közül választhatunk, a T8-as a vastagabb (ez a „hagyományos” fénycsövek átmérője is), a T5-ös pedig a 16 mm vékony cső. Utóbbi azonban lényegesen nagyobb hatásfokkal működik, mint a T8-as változat. Ez azt jelenti, hogy akár több, mint dupla annyi látható fényt, és akár 80 százalékkal több UVB sugárzást bocsátanak ki a T5-ös csövek.


Jól látható a T5-ös és T8-as fénycső által kibocsátott fénymennyiség közötti különbség (fotó: Arcadia)

Az UVB világítás egy elég nagy témakör, és ezzel a későbbiekben foglalkozunk majd, de néhány alapfogalmat ezzel kapcsolatban érdemes már most tisztázni. A termékeken láthatóak a 2.0, 5.0 és 10.0 jelölések, illetve van olyan márka, amelyik – helyesen – 5%, 6%, 12%-ot ír termékekre. Ezek a jelölések ugyanis nem mások, mint arányok. Ilyen százalékban bocsátanak ki a fényforrások UVB sugárzást. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy dupla olyan erős egy 10 százalékos fénycső, mint egy 5 százalékos. Azt, hogy nekünk melyikre lesz szükségünk, az állat életmódja, illetve eredeti élőhelye határozza meg.

A hüllőfajokat a napozási szokásaik alapján 4 zónába sorolták be, ezek az úgynevezett Ferguson-zónák:

- 1-es zóna: szürkületi időszakban aktív állatok, vagy árnyékos helyeket kedvelők (UV Index 0-0,7 árnyékban)

- 2-es zóna: részlegesen napos helyen élők, vagy olyan fajok, amelyek csak alkalmanként napoznak (UV Index 0-1 árnyákban, 1,1-3 a napozóhelyen)

- 3-as zóna: nyílt napsütésben élők, vagy bizonyos napszakokban sütkérezők (UV Index 2,9-7,4 a napozóhelyen)

- 4-es zóna: nyílt napsütésben élő fajok, amelyek a legmelegebb órákban is napoznak (UV Index 4,5-8.0 a napozóhelyen)

Egy későbbi cikkben részletesen kitérünk majd arra, hogy a gyakran tartott fajok közül melyik hová tartozik, de ha valaki utánanéz a tartott fajnak, könnyen besorolhatja a megfelelő zónába. De vissza a fénycsövekhez. Külföldön egyre elterjedtebb, és szerencsére egyre többen itthon is így csinálják, hogy akkor is az állat élőhelyének/életmódjának megfelelő fénycsövet tesznek a terrárium fölé, ha arról a fajról az az elterjedt vélekedés, hogy „nem igényli”, „éjszakai állat, nappal úgyis a búvóhelyén van”. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nekik van igazuk. A sugárzás (UVA is) behatol a búvóhelyekre, jótékonyan hat az étvágyra, sokkal élénkebb lesz az állat, szebb színeket mutat. Nem mellékesen pedig a fénycsövekkel egyenletes fényviszonyok teremthetőek a terráriumban. A T8-as csöveket (saját UVB mérő műszer hiányában) 9 havonta, a T5-ösöket évente mindenképpen cserélni kell! A fénycsövek elhelyezésére is ugyanaz vonatkozik, mint a kompaktokra. Ha a terráriumon kívül helyezzük el azokat, akkor mindenképpen a szellőzőrácsra kell tenni, mert az üveg kiszűri, lenullázza az UVB sugárzást. A terráriumon kívül tehetjük ezeket komplett lámpatestbe, amelyben benne van a fénycső működtetéséhez szükséges elektronika, illetve egy reflektor is, amely a megfelelő irányba tereli a fényt. A másik jó módszer lehet, ha magunk rakjuk össze a rendszert. Lehet vásárolni már olyan szetteket, amelyek tartalmazzák az elektronikát, a vezetékeket, és vízálló foglalatokat is, így a terrárium belsejében is elhelyezhető a fénycső, nem kell az esetleges magas páratartalom miatt korróziótól, illetve áramütés veszélyétől tartani. Szintén külön vásárolhatók mindkét fénycsőtípushoz (T8 és T5) speciálisan hajlított, polírozott reflektorok is, amelyek rögzíthetőek a terrárium belsejében, de ha valakinek nincs kedve barkácsolni, akkor egyszerűen feldobhatja a terrárium tetejére is. Ha valaki szétnéz a „piacon”, az látszik, hogy egy igényesebb fénycsöves rendszer kialakítása először nagyobb beruházás is lehet, de aztán a ritkább fényforrás a cserének köszönhetően anyagilag is hamar megtérül, és kedvencünk is meghálálja majd a törődést. Ha valaki esetleg DIY megoldásban gondolkozik, akkor azt érdemes tudni, hogy a terráriumi T5-ös fénycsövek nem a háztartási szabvány szerint készülnek, ezért látható a T5 mögött (néha előtt) a HO (high output) rövidítés. Ez azt jelenti, hogy a szabvány hosszúsághoz nem szabvány teljesítmény tartozik, így a barkácsáruházban megvásárolt bútorvilágító, vagy hasonló szerkezet nem lesz képes működtetni egy T5 HO fénycsövet.

4. LED világítások


Teljes spektrumú 9 wattos LED kompakt növényekhez

Ahogy egyre nagyobb az igény az energiatakarékos technológiákra, úgy jelenik meg a terrarisztikában is a LED világítás. Ezek a takarékos üzemeltethetőség mellett nagy fényerővel rendelkeznek, és tartósak is. Egy nagy hátrányuk van egyelőre, nem készül belőlük olyan, amely UVB sugárzást bocsátana ki. Így a LED-eket használhatjuk éjszakai világításra (speciális kék fényű lámpák), és a terráriumi növények létfeltételeinek megteremtéséhez. A terrarisztikában egyelőre vagy komplett ledes lámpatesteket lehet találni, vagy olyan normál foglalatok LED „kompaktokat”, amelyek bármilyen rendszerhez hozzáilleszthetőek. Az akvarisztikában viszont már egy ideje megjelentek a ledes fénycsövek, így nincs szükség a teljes rendszer cseréjére, elég csak a hagyományos fénycsöveket cserélni.

Borítókép: Egy modern terráriumi világításrendszer sematikus rajza (kép: M. VERSWEYVELD/REPTILES MAGAZINE)

Írta: Tóth Szabolcs www.tmreptiles.eu

Ajánlott, és felhasznált irodalom:

- uvguide.co.uk

- Dr. Frances M. Baines: An In-Depth Look At UV Light And Its Proper Use With Reptiles (Reptiles Magazine)

Tóth-Annus: Hogyan ne legyen kidobott pénz az UVB kompakt ára (tmreptiles.eu)